Kókuszos csoki

A k√≥kuszos csoki az egyik legn√©pszerŇĪbb csokol√°d√© a bŇĎs√©ges k√≠n√°latban. A forr√≥ csokol√°d√© m√°r az 1600-as √©vek k√∂zep√©tŇĎl ismert volt Eur√≥p√°ban, azonban az elsŇĎ csokol√°d√© szeletre eg√©szen 1847-ig kellett v√°rni. Sv√°jcban a Nestl√© fiv√©rek k√©sz√≠tett√©k el az elsŇĎ tejcsokol√°d√© szeletet 1876-ban, amikor a csokol√°d√©t tejporral kevert√©k √∂ssze. A kaka√≥ massza, kaka√≥vaj, cukor, fŇĪszerek √©s √≠zes√≠tŇĎk √∂sszedolgoz√°s√°n alapul√≥ gy√°ri technol√≥gia a gŇĎzg√©pek munk√°ba √°ll√≠t√°s√°val teljesedett ki. Innen indult a csokol√°d√©gy√°rak t√∂rt√©nete √©s kezdŇĎd√∂tt el a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ form√°j√ļ, √≠zes√≠t√©sŇĪ csokol√°d√© k√ľl√∂nlegess√©gek gy√°rt√°s√°nak sora. Azonban a XX. sz√°zad elej√©ig a csokol√°d√© fogyaszt√°sa kiz√°r√≥lag a gazdag √©s h√≠res emberek kiv√°lts√°ga volt. A csokol√°d√© ugyanis rendk√≠v√ľl megdr√°gult a XIX. sz√°zadi magas kaka√≥ √©s cukor √°rak k√∂vetkezm√©nyek√©nt. Azt√°n az √°rak fokozatos m√©rs√©klŇĎd√©s√©vel a csokol√°d√© folyamatosan megh√≥d√≠totta az eg√©sz vil√°got lehetŇĎv√© t√©ve, hogy a polg√°rs√°g sz√©lesebb r√©tege is hozz√°jusson az elŇĎkelŇĎs√©gek ut√°n.

Kókuszos csoki

ElŇĎsz√∂r csak az egyszerŇĪ tejcsokol√°d√© indult vil√°gh√≥d√≠t√≥ √ļjt√°ra, majd sz√©pen lassan √ļjabb √©s √ļjabb k√≠s√©rletek eredm√©nye ker√ľlt le a gy√°rt√≥sorokr√≥l. Azonban az Egyes√ľlt Kir√°lys√°gban m√°r az 1820-as √©vek kezdet√©n egyedi csokol√°d√© √≠zt fejlesztettek ki. Ez a csokol√°d√© s√∂t√©t sz√≠nŇĪ volt √©s gyakran kombin√°lt√°k erŇĎs √≠zekkel, mint p√©ld√°ul mentolos kr√©m, r√≥zsa √©s ibolya kr√©m vagy gy√∂mb√©r. Ezeket akkor a brit kir√°lyi csal√°d r√©sz√©re k√©sz√≠tett√©k.

1912-ben Belgiumban Jean Neuhaus, a h√≠res Neuhaus m√°rka alap√≠t√≥ja, feltal√°lt egy olyan csokol√°d√©kagyl√≥t, amelyet meg tudott t√∂lteni tejsz√≠nnel vagy mogyor√≥kr√©mmel. Ňź tal√°lta fel az igazi belga csokol√°d√©t: a pralin√©t is. Majd szint√©n belga feltal√°l√°s volt az 1920-as √©vek elej√©n a kisebb t√°bla csokol√°d√©. A kb. 150g-os csokol√°d√©k rendk√≠v√ľl n√©pszerŇĪek voltak Eur√≥pa szerte. Azonban Belgiumban ezt a m√©retet lecs√∂kkentett√©k 30 √©s 45g-ra. K√©sŇĎbb tov√°bbi k√ľlf√∂ldi gy√°rak is √°tvett√©k ezeket a m√©reteket. Ez√°ltal sokkal sz√©lesebb r√©teg juthatott a kor√°bban el√©rhetetlen csokol√°d√©hoz. Ebben az idŇĎben Eur√≥p√°ban a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ csokol√°d√©term√©kek fejleszt√©se is magas szintre jutott.

M√°r nemcsak csokol√°d√©italt √©s pralin√©t √°ll√≠tottak elŇĎ, hanem megjelentek az √ľreges csokol√°d√© figur√°k, a csokol√°d√© szeletek, a t√∂lt√∂tt csokol√°d√©k, √≠gy a k√≥kuszos √≠zes√≠t√©sŇĪ is √©s a csokol√°d√© toj√°sok v√©get nem √©rŇĎ sora. Az 1970-es √©vekben haz√°nkban pedig a k√≥kuszos r√ļd √∂rvendett igen nagy n√©pszerŇĪs√©gnek. A cukros, √©des k√≥kuszos √≠z, n√©mi mŇĪanyagpoh√°r ut√≥√≠zzel, igazi retr√≥ term√©k volt. Napjainkban szint√©n kaphat√≥, de h√°zilag is elk√©sz√≠thetŇĎ. Azonban a bounty csoki minden bizonnyal letasz√≠totta az idŇĎk folyam√°n a k√©pzeletbeli tr√≥nj√°r√≥l.

Csokoládé ökológiai lábnyoma

A csokol√°d√© alapanyaga k√ľl√∂nleges form√°j√ļ √∂r√∂kz√∂ld f√°n terem. Ez a kaka√≥bab, mely az Egyenl√≠tŇĎ k√∂r√ľli ter√ľleteken Nyugat-Afrik√°ban, K√∂z√©p-√©s D√©l-Amerik√°ban terem. Azt gondolhatjuk, hogy nagy t√°vols√°gokat kell megtennie, m√©g az elŇĎtt, hogy csokol√°d√©t k√©sz√≠tsenek belŇĎle a vil√°g sz√°mos pontj√°n l√©vŇĎ csokol√°d√©gy√°rban. Ez m√°r √∂nmag√°ban is nagy lenyomatot hagy, de azt sokan nem is gondoln√°nk, hogy mennyi v√≠z felhaszn√°l√°s√°val k√©sz√ľl a csokol√°d√©. Kutat√°sok kimutatt√°k, hogy egyetlen szelet csokol√°d√© elŇĎ√°ll√≠t√°s√°hoz k√∂r√ľlbel√ľl ezer liter v√≠zre van sz√ľks√©g.

Ez rengeteg fŇĎleg, hogy m√°r napjainkban is egyes nagyv√°rosokban iv√≥v√≠z probl√©m√°k vannak. Ennek a v√≠zmennyis√©gnek nagyj√°b√≥l a fele egy√©bk√©nt esŇĎv√≠z. A t√©nyleges probl√©ma az, hogy a kaka√≥ fa esŇĎerdŇĎben nŇĎ, ami szereti a nedvess√©get √©s az √°rny√©kot. Azonban, ha √ľltetv√©nyeken termesztik, nagyon sokat kell locsolni √©s emiatt magas a v√≠zfelhaszn√°l√°sa. Nem baj, ha ezzel tiszt√°ban vagyunk.

https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B3kuszp%C3%A1lma

Vissza a kategória cikkeihez